Enzó kutya és én

Beküldő:sasogeci

Ivettnek megengedtem azt is, hogy férjemmel is basszon. - Nem rosz - mondta, - de a kutya jobb! Tulajdonképpen meglehetnék elégedve, ha nem kínozna az a kérdés, nem nagyon beteg dolog-e az amit csinálok.


Egy aránylag fiatal asszony esetérol akarok beszámolni, aki segítségért, tanácsért fordult az intézetünkhöz. Körülbelül harminc éves lehetett Nikoletta (nem ez volt a neve), egy aránylag csinos, egyszeru asszonyka. A hangrögzíton megörzött elbeszélését adom itt vissza.
Férjemmel már kilenc éve éltünk együtt. Nem volt különösebb szerelem ami összehozott bennünket, Inkább anyám befolyására mentem hozzá. Alacsony, kis ember volt, szép se volt, de jó állással rendelkezett. Volt egy háza is, szépen berendezve. Gyermekünk nem volt.
Hogy az min múlott? Tudja isten. Talán azon, hogy a nemi életünk teljesen színtelen volt, talán az lehetett az oka. Kielégülést csak akkor értem el az egész házasságom alatt, ha magam szereztem meg magamnak, a saját kezemmel. De azt is csak titokban, mert a férjem szerint, egy asszony aki kéjt akar, az kurva. Nekem megkellett elégednem azzal, hogy egyszer-kétszer egy hónapban, mindig a reggeli órákban, odakúszott hozzám az ágyából, a hátam mögé. Felturte a hálóingemet és úgy hátulról belém nyomta a kis faszát. Nem volt nagyobb tíz centiméternél. Elkezdett hevesen baszni, aztán, amint lespriccelt, visszahúzódott. Ez pedig nekem jel volt arra, hogy felkelhetek és reggelit készíthetek neki. Amint elment a munkába, leguggoltam a lavor fölé és kimostam a pinámat.
Ha panaszkodtam, mindig a szomszédasszonyunkra hivatkozott a férjem. Egy jóképu, nálam valamivel idosebb no volt Ivett. Egyedül élt, nem volt férje. Azt mondta, neki nem kell senki. - Látod - mondta a férjem, - o megvan férfi nélkül, nem jajgat hogy nincs kielégülve. Vegyél példát róla!
Nem tudtam, hogyan tud Ivett igy magányosan élni. És nem értettem, hogyhogy nem fél egyedül. Hiszen a környék, ahol laktunk, nagyon kihalt volt. Ivett csak nevetett:
- Nem félek. Van egy házorzo kutyám, az széttépi azt, aki engem bántani mer.
Tényleg, volt egy nagyon szép, fekete dán doggja. Akkora volt mint egy borjú. Ha néha kétlábra állt a kerítésnél, nagyobb volt mint egy ember. De nem hittem, hogy az a kutya ot megvédené. Olyan jámbor állat volt. Ha néha átmentem Ivetthez egy kis tereferére, mindig odajött hozzám és az ölembe hajtotta a fejét, én pedig vakargattam a füle tövét, ami szemmelláthatóan tetszett neki. Ivett mindig heccelt:
- Te, a Enzo (úgy hívták a kutyát) szerelmes beléd! - amin én természetesen csak nevetni tudtam.
Egyik reggel, miközben férjem éppen a faszát toszogatta belém hátulról, hangos szirénázást hallottunk. Alighogy kihúzta a farkát belolem, dörömböltek az ajtón. Egy mentoautó állt Ivett háza elott s az ember kért, menjek át Ivetthez. Kórházba kell szállítani ot, valószínuleg vakbélgyulladása van, és kér, hogy azonnal jöjjek át hozzá.
Magmara kaptam valami ruhát és átmentem. Ivett fájdalomtól ertorzult arccal feküdt már a hordágyon, mellette állt Enzo és nézte a nagy fekete szemeivel. Ivett megragadta a kezemet:
- Nikoletta, nagyon kérlek, vigyázz Enzore míg a kórházban vagyok. Gyere át hozzá minden nap és adjál neki ennivalót meg vizet. Meg fogom neked hálálni. Biztos nem fog soká tartani, hamarosan itt leszek megint.
Megígértem neki, hogy mindent megteszek.
Mikor az autó elvitte Ivettt, Enzo elkezdett szukölni. Sírt. Megsajnáltam. Dehogy hagyom itt egyedül. Átviszem magunkhoz, akkor legalább nem kell ide átjárkálnom hogy ellássam. És napközben nem leszek olyan egyedül mindig.
Enzo hagyta magát a pórázon vezetni. Hazaérve szabadon engedtem, mert a kertünkbol a magas kerítés miatt úgysem tudott volna kiszökni. De Enzo nem akart egyedül az udvaron maradni. Hiányzott neki az asszonykája. Midenüvé követett engem, még a konyhába, meg a szobába is, mint egy árnyék. Kezdtem igazán megszeretni.
Míg a babot pucoltam az asztalnál, odajött hozzám és az ölembe hajtotta a fejét. Rámosolyogtam, de eltóltam magamtól:
- Hagyj mos békében Enzo, dolgom van. - De csak odajött megint és megpróbálta az ölembe tenni a fejét.
Az asztal alól jövet közelített meg, és ahogy a fejét felemelte, az orra a szoknyám alá került. Nevetnem kellett.
- Nem szégyelled magad te szemtelen? - szóltam rá nevetve. Aztán felálltam hogy a tüzhelyhez menjek.
Amint ott tevékenykedtem, egyszer csak nyomást éreztem a fenekem táján. Enzo nyomta az orrát hozzám, és pontosan a fenekem vágatába talált. Eltóltam magamtól, da csak odajött megint és próbálkozott. Csak amikor erélyesen rákiáltottam, akkor hagyta abba a játékot.
Egy ideig nem történt semmi, de kora délután, amint a konyhaajtóban álltam, odajött hozzám az a nagy fekete kutya és megint hozzám dugta az orrát. Mert akkora volt mint egy borjú, a feje pontosan a pinám magasságában volt. Amint odaszorult hozzám, hát nem pontosan a pinámat nyomta? Megint erélyesen kellett rászóljak, mire abahagyta.
Estefelé hazajött a férjem. Alig lépett be a kertajtón, Enzo elkezdett morogni.
- Hallhgass te! - szóltam rá. - Ez nem idegen. Ez a férjem, te bolond! - De Enzo csak morcogott továbbra is, habár valamivel csendesebben.
Némán ettük meg a vacsorát amit foztem. Míg az asztalnál ültünk, Enzo egész ido alatt az ölemben tartotta a fejét.
- Hiányzik neki az asszonykája - mondtam. A férjem csak bólogatott.
Vacsora után nekiálltam elmosogatni. Férjem odajött hozzám, hogy eltörölgesse az edényt, de Enzo elkezdett egész ellenségesen morogni. Férjem rászólt, mire a morgása még hangosabb, fenyegetobb lett. Villámlani látszott Enzo szeme. Felsoajkát felhúzta, kivillatak rettenetes nagy fogai. Egyre közelebb ment a férjemhet és elkezdett ugatni.
Megijedtem, de férjem is.
- Eredj arrébb - mondtam, - át fogom vinni a másik házba. Úgy látszik, nem tud veled megbarátkozni. Pedig olyan jámbor volt mindig.
Megfogtam a nyakörvét és megpróbáltam kivezetni a házból. Akkor meg rám kezdett el morogni és vicsorítani.
Komolyan megijedtem. Férjem is dermedten nézte az állatot. Megkíséreltem erélyes lenni.
- Most már elég legyen Enzo - kiáltottam rá. Meg akartam fogni a nyakörvét, de a kezem után kapott.
Férjem oda akart jönni, hogy segítsen, de Enzo elkapta a lábszárát. Férjem halottsápadt lett. Azokkal a rémiszto fogaival keresztülharaphatta volna a lábát.
Nagynehezen kiszabadította magát Enzo fogai közül és ijedten visszahátrált a legtávolabb eso falig. Akkor meg Enzo hozzám jött és egyenesen a pinámhoz nyomta az orrát. Kurrogott és nyomta az orrát egyre jobban. Aztán megpróbálta fejét a szoknyám alá dugni. Azt pedig nem akartam semmiképpen. A délutáni melegben levetettem a bugyimat; szeretem, ha nyáron az altestemet is éri a levego. Most pedig tisztán láttam, hogy Enzo direkt a puncimra céloz.
Ezer dolog fordult meg az agyamban. Valamikor hallottam, hogy egyes tenyésztok direkt kutyákat idomítanak, hogy noket kielégítsenek. Úgy látszik, Ivett sem volt aranyból. Valószínüleg ezzel a kutyával nyalatta a picsáját, s most szegény kutya, ahhoz szokva, hogy esténként kiszolgálja az asszonya nemi vágyait, nem érti meg, hogy ezt a szolgáltatást nem kívánom tole.
Erélyesen el akartam tólni magamtól, de akkor teljes erejével a falhoz nyomott. Akkora ereje volt ennek a dögnek, lehetett a súlya vagy száz kiló is, hogy nem tudtam védekezni ellene. Mit csináljak? Ha nem hagyom hogy nyaljon nekem, megvadul. Már arra gondoltam, hagyom egy darabig, hátha megúnja, de a férjem elott ezt nem tehettem. Ott álltam tehát a falhoz lapulva és nem mertem moccanni sem.
Enzo egész egyszeruen a szoknyám alá dugta a fejét és a pinámat kezdte szaglászni. Nedves orrát odanyomta, és egyszer csak azt éreztem, hogy érdes nyelvével végignyalja a pinámat.
- Kuss! Tunj el innen - ordítottam rá.
Erre Enzo kétlábra állt és felsotestével a falhoz nyomott engem. A mellso lábait a vállamhoz szorította, ebben az állásban magasabb volt nálam. Megkíséreltem kiszabadulni a szorítása alól, de abban a pillanatban elkezdett rémesen morogni és fenyegetoen vicsorította rám azokat a rémes nagy fogait.
Nem tudtam mit tegyek, hát mozdulatlanul állva maradtam.
- Tóld el magadtól - mondta a férjem. - Gyere ide, tóld el te - válaszoltam.
A férjem nem mert moccanni sem. Enzo pedig csak állt mozdulatlanul, engem melso lábaival a falhoz szorítva.
Férjem, aki kissé oldalról látott bennünket, egyszerre csak megszólalt:
- Te, annak a nagy dögnek az a vörös fasza kezd kicsúszni.
Megrémültem. Ez a kutya talán meg akar baszni engem? De ugyanakkor végigfutott rajtam egy bizsergés és éreztem, hogy a szeméremajkaim benedvesednek. Enzo morgása most halk dorombolássá vált. Alsó testét megpróbálta hozzám nyomni, ahhoz kissé eltávolodott a felso teste tolem, úgy hogy most a két melso lába között lefelé nézhettem. És akkor láttam: A kutyának a valóban vérvörös színu fasza már egészen kicsúszott a hüvelyébol. Kétszer olyan hosszú volt mint a férjemé és háromszor olyan vastag.
Valami borzongás futott rajtam végig. Egy fasz. Egy nagy fasz. Még ha egy kutyáé is. Ami nekem egész életmben hiányzott, az egy fasz volt. De egy kutyáé?
Enzo megpróbálta a faszával a pinám tájékát döfködni. Nem sokat ért vele, mert a ruhám miatt nem fért hozzá a testemhez. Gondoltam, ennek a komédiának véget kell vessek. Megbaszni úgy sem hagyom magam, de ez a dög, ez a szép dög nem nyugszik, amig ki nem ürül a töke. Hát én majd segítek a dolgon. Kezemmel lenyúltam és megfogtam a faszát. A térdem megremegett, amikor azt a meleg, kemény húsdarabot a kezemben éreztem. Nem akartam bevallani magamnak, de jó volt megfogni.
Elkezdtem dörzsölni a faszát. Éreztem, hogy ugyanúgy ki lehet verni, mint egy férfiét. Valamikor régen, még lánykoromban csináltam ezt egy legénynek aki nekem udvarolt. Most jó volt hogy a technikáját ismertem, mert Enzonek úgy látszik tetszett amit érzett. A nyomás a vállamon megenyhült s o halk vonyító hangokat hallatott. Aztán elkezdett o is lökni. Baszta a kezemet, amivel mindig szorosabban körülfogtam azt a faszt (jól esett a tenyeremnek, bevallom) és én is segítettem neki.
Férjem látta hogy mit csinálok.
- Te kurva! - modta.
- Baszd meg az anyádat! - volt az én feleletem. - A te anyád volt kurva, aki egy ilyen úrhatnám dögöt szült mint te. Mit csinálhatnék mást. Nem enged el, amíg el nem sül neki. Hagyjam talán magam megbaszni, te vadállat? Mért nem jössz te ide te gyáva dög és veszed le ot rólam. Akkor pofázhatnál!
A férjem mégesen köpött egyet.
- Te szemétláda! - mondta.
- Befogod rögtön a pofádat? Uszítsam rád Enzoet?
Közben Enzo izgatottsága percrol percre nott. Egyre eroteljesebben nyomta a faszát a kezembe, aztán nyögött egyet, mint egy ember, és éreztem hogy a fasza lüktetni kezd és a kezem teljesen nedves lett. Sokáig gecizett az a dög a kezembe, míg elernyedt, elengedett engem és négykézlábra állt megint.
A kezemre néztem. Tele volt nyálkás, tapadós kenocsszeru lével. Mivel Enzo elengedett és összekuporodva a faszát kezdte nyalni, ami még mindig szabadon volt, elvettem egy szalvétát az asztalról és elkezdtem törölni a kezemet.
- Te kurva! - mondta a férjem megint.
Mérges lettem és lekentem neki egy büdös nagy pofont. Azelott soha nem mertem volna ezt megtenni, de most mindenre el voltam szánva. Férjem arca teli lett Enzo gecijével és o elkezdett köpködni.
Odamentem a mosdóhoz és megmostam a kezemet. Aztán megfogtam Enzo nyakörvét, rácsatoltam a szíjat, aminek végét odanyújtottam férjemnek.
- Nesze, vidd át a dögöt a másik házba.
Eloször nem mozdult, de aztán csak megragadta a szíjat. Abban a pillanatban Enzo elkzdett vadul ugatni és vicsorogni. Férjem ijedten kiejtette kezéböl a szíjat.
- Látod milyne gyáva szar vagy? - mondtam én és kivezettem Enzoet a házból.
Jött velem mint a kezes bárány. Átvittem Ivett házába. Ott a szobában szabadon engedtem és egy edényben vizet készítettem neki oda.
- Nesze szeretom - mondtam irónikusan, - vedelj, a férjem ist azt teszi minden szombaton.
Ki akartam menni a szobából, de Enzo közém és az ajtó közé állt.
- Menj a fenébe - mondtam neki. Arra nekem jött.
Két lábra állt és rám támaszkodott.
- Hagyj békén te dög! - mondtam. - Még egyszer nem verem ki a faszod!
Ki akartam bújni a szorítása alól, de közben megfordultam, úgy, hogy most háttal voltam felé.
Az volt a vesztem. Egész súlyával rám nehezkedett. Igyekezett leszorítani a földre. Küzdöttem vele, de nem bírtam. Irtó nehéz és irtó eros volt a dög. Akárhogy kínlódtam is, egyre lejjebb nyomott, míg végül is négykézláb tudtam már csak magamat tartani.
Abban a pillantaban a hátamon termett. Láttam már baszó kutyákat, és nyilvánvaló volt, hogy én most pontosan abban a helyzetben voltam, mint a szuka. És valóban, már éreztem is, hogy Enzo a megint megkeményedett faszával a seggem táját bökdöste.
De most már a pucér testemet érte a fasza, mert a szoknyám a harcban valahogy felcsúszott. Ki voltam szolgáltatva a kutyának. Ki akartam fordulni alóla, de azonnal elkezdett rémítoen morogni, úgy, hogy mozdulni sem mertem. És a fasza hegye egyre veszélyesebb közelébe került a pinámnak. Aztán eltalálta.
Éreztem, hogy az a csúcsos faszhegy a szeméremajkaim köré csúszik, miden lökésnél egyre beljebb, míg aztán teljesen bent volt.
Ebben a pillanatban megadtam magamat sorsomnak. Még soha nem volt a picsám ilyen jól kitöltve. Még soha nem volt benne egy ekkora hatalmas fasz, ami nagyon jól esett, még ha csak egy kutyának a fasza is volt. És Enzo baszott orülten. Ki be járt a fasza a picsámba, és én éreztem, hogy a hüvelyem egyre nedvesebb lesz, hogy a lökések egyre jobban tetszeni kezdettek. Bevallom, élveztem a kutyának a faszát a testemben. Végre, életemben eloször jól meg lettem baszva.
És az nem volt egy olyan harminc másodperces baszás mint a férjemmel. Egyszer már kiürült Enzo töke, most sokkal tovább tudta baszni a picsámat. A szukája voltam. És a hasam görcsökbe rándult és elélveztem, mig a kutya fasza tombolt a pinámban.
Még soha az életben nem esett az elélvezés ilyen jól. Most nem az ujjam volt ami kioldotta, sem a férjem (o arra sohasem volt képes), hanem egy fasz. Egy igazi, nagy fasz, egy kutyának a fasza, de mit bántam is én! Födolog hogy megbaszott.
Aztán éreztem, hogy Enzo fasza egyre jobban dagadni kezd. Erre elélveztem megint. Velem egyidoben Enzo is spriccelni kezdett. A méhemen éreztem minden cseppet, ahogy erovel kifröcskölt a faszából. Azt hittem, elájulok a kéjtol. És Enzo fasza egyre nagyobb, vastagabb lett. Már kezdett fájalmassá válni. A kutya nem lökdösött már, nyugodtan állt, de úgy éreztem, mintha egy nagy férfiököl lenne a pinámban.
Megpróbáltam kiszabadítani magamat, Enzo is húzta volna kifelé a faszát, de nem ment. Akkor jutott eszembe, hoyg errol már hallottam. A kutya, ha elélvez, egy csomó van a farka tövében és az annyira megdagad, hogy a faszt nem lehet egy darabig kihúzni. Azért látni néha "összeragadt" kutyákat az utcán.
Nem tehettem mást, vártam, négykézláb állva, hogy a göbje lelohadjon.
Le is lohadt vagy tíz perc múlva és én szabad voltam. Még láttam, hogy Enzo fasza visszahúzodik abba a szorös hüvelybe a hasa alatt. Aztán kimenem az ajtón...
- Hát te hol voltál ilyen sokáig - förmedt rám a férjem.
- Összeragadtam a Enzocel - válaszoltam.
- Mit beszélsz te szajha? - ordenáréskodott a férjem.
- Megbaszott a Enzo és összeragadtunk - nevettem rá.
- Megbaszott? - kérdezte ámultan.
- Igen. Hátulról. És jó volt. Te így soha sem tudtál megbaszni!
- Te szajha! - ordított o.
Erre fogtam magam, átmentem a másik házba, megfogtam Enzo szíját és átvezettem a mi lakásunkba.
- Viszed innen rögtön? - ordított férjem.
Enzo erre elkezdett ugatni és morogni. Odavezettem az uram elé:
- Nesze Enzo, edd meg ezt a dög férjemet. Akkora fasza van int egy gyereknek, de a pofája akkora mint egy diktátornak. Edd meg Enzo, harapd! Harapd!
Férjem halálsápadt lett. Otthagytam és Enzoet az ágyamhoz vezettem. Ledobtam magamról mindent, anyaszült meztelenül lefeküdtem és Enzoet magam mellé hívtam. Felkuporodott az ágyra, lábtól, úgy látszik erre volt idomítva. Felhúztam a térdeimet és szétraktam a lábamat. Azt akartam, hogy Enzo megbasszon, ott a férjem szeme elott.
Enzonek úgy látszott nemvolt már ehhez kedve, de - valószínuleg az idomítása alapján - elkezdte nyalni a pinámat. Nagy, hosszú, érdes nyelve végiglafatyolta a nyitott nagyajkaimat és én vonaglottam a kéjtol. Kétszer egymás után eljutottam a csúcspontra. Ami nem volt könnyu, mert férjem, az a féreg, nem hagyott nyugton.
- Vidd ki innen azt a kutyát!
Nem reagáltam. Megkísérelt az ágyához jutni, de Enzo hevesen megugatta és megmorogta. Ott állt, megrogyott térdekkel:
- Most hol aludjak?
- Ahol akarsz - mondtam.
Lefeküdt a heverore. Csak úgy, ágynemu nélkül. Hogy mikor aludt el és hogyan aludt, azt nem tudom. Én nagyon jól aludtam. Arra ébredtem, hogy valami nehéz van rajtam és valami az alsótestemet bökdösi.
Kinyitottam a szemem. Enzo próbálta belémnyomni a faszát, amelyik vérvörösen a hasa alatt meredezett. Persze ebben a helyzetben nem tudott elérni. Laposan a hátamon feküdtem, nagyon alacsonyan volt a lyukam, semhogy elérhesse.
Megsajnáltam, meg aztán nagyon buja is lettem. Magamhoz húztam és megcsókoltam azt a nagy vörös faszát. Aztán négykézlábra álltam. Abban a pillanatban felettem volt. Melso lábaival átkulcsolta az ágyékomat, ami nagyon felizgatott. Kezemmel hátranyúltam, megfogtam a faszát és a pinámhoz vezettem. Sikoltani tudtam volna a kéjtol, amikor éreztem, hogyan tágítja az a nagy fasz a hüvelyemet. De nem engedtem el, fogtam a kezemmel. Közvetlenül a nagy csomóját markoltam meg, így azt nem tudta belém dugni. Ezzel megakadályoztam hogy összeragadjunk megint.
Enzo elkezdett hevesen baszni. Fejemet oldalra fordítva megláttam, hogy férjem a heveron ül, meredten néz - és a faszát veri. Majdnem elnevettem magam, amikor a kicsi pucáját meglátam.
- Majd ha akkora faszod lesz mint a Enzonek, akkor te is megbaszhatsz - mondtam gonoszkodva.
Hallatlanul élveztem, hogy ilyen jól meg leszek baszva. A következo napokon többször hagytam magam a kutyától megbaszni. Férjem már nem morgott. Nem mert. Sot, úgy láttam, hogy ot is izgatja a látvány, hogy a felesége egy kutyával baszik. Gyakran verte a farkát közben.
Egyszer azt is megengedtem neki - Enzo éppen az udvaron volt - hogy megbasszon. Négykézlábra álltam és mondtam:
- Most te leszel a kutyám! - Erölködött, de nem tudott érzést kicsikarni belolem.
Nyolc nappal késobb hazajött Ivett a kórházból. A vakbelét kivették, semmi komplikáció nem merült fel. Átvittem hozzá a kutyát. Enzo majd megorült amikor gazdiját meglátta. Ugrált, viháncolt, fejét a szoknyája alá dugta. Hosszu fasza teljesen kijött a hüvelyébol.
Ivett rámnézett. Mosolyogtam. Megértette, hogy tisztában voltam a helyzettel.
- Megbaszott? - kérdezte.
Bólintottam. Elmondtam neki mindent. Erre o azt mondta:
- Szerezz magadnak egy kutyát. Megadom neked a címet, az egy megbízható tenyészto. A kutyák nem mind reagálnak emberekre, de o kitenyészti és a noi pinára idomítja oket. Keress nála egy állatot, amelyik tetszik neked. Addig mindig átjöhetsz hozzám és szeretkezhetsz Enzocel, ha kedved van rá. Majt talán te is meg fogod engedni, hogy odatartsam a pinámat a te kutyádnak.
Úgy is lett. Hosszú válogatás után egy keverékre találtam. Farkaskutya és collie keverék volt. Egy szép nagy dög, szürkés szoru. Nem egészen olyan nagy mint Enzo, de a fasza legalább akkora volt. Lagjobban az tetszett, hogy hosszú, puha szore volt, nem olyan rövid mint Enzonek. Jól esett a bundájában túrkálni. Még ott a tenyésztonél kipróbáltam. Nem volt már semmi szégyenérzék bennem.
"Kincsem" - úgy neveztem - nagyon jól és kitartóan baszott.
Ma az a napirend, hogy regelenként odatartom a seggemet Kincsemnek. A fejemet lenyomom a párnára, a faromat jól felemelem hogy jobban hozzámférjen és aztán élvezem, ahogy a nagy faszával a picsámat löki. Akkorákat élvezek, mint soha azelott.
Kincsem nem haragszik a férjemre, nem morogja meg. Hagyom magam tole is megbaszni, mialatt Kincsem is az ágyon hever. Kicsi, rövid faszával kielégíteni nem tud, csak felizgat. Amint kigecizte magát, elkezdek Kincsem faszával játszani. Fogdosom, csókolgatom, míg tejesen feláll neki. Akkor odatartom a seggem és o meghág hátulról. Férjem fogdossa néha közben a melleimet, amivel csak növeli a kéjemet. Azóta vele is jobban megértjük egymást. Én sem vagyok házsártos, mert ki vagyok elégítve, hiszen két fasz is van a házban. Igaz, hogy az egyik csak elojátéknak jó, de az is valami. Férjem sem féltékeny a kutyára. Öneki is perverz izgalmat jelent látni, hogy egy kutya meghágja a feleségét. Így o is sokkal gyakrabban baszik mint azelott.
Ivett is kipróbálta Kincsemet néhányszor, mint ahogyan is megcsalom néha Kincsemet Enzocel. (A férjem nem számít.) Ivettnek megengedtem azt is, hogy férjemmel is basszon.
- Nem rosz - mondta, - de a kutya jobb!
Tulajdonképpen meglehetnék elégedve, ha nem kínozna az a kérdés, nem nagyon beteg dolog-e az amit csinálok.

Ajánló

Szex történetek
Bizarr szextörténetek
Erotikus történetek
Erotikus képek
Érett, idős hölgyek pornó
Szex társkereső


Sex történet címkék - Főoldalra - Asztali verzió