Hálaadás pornóval

Beküldő:Enzimke



Már egy hete bolyongtam San Francisco utcáin. A hatalmas épületek között európai szemnek szokatlanul széles járdáin napközben nagy a nyüzsgés, éjjel ellenben Budapesttel ellentétben, mint ha mindenki otthon maradt volna.

Csak egy-két étteremből szűrödnek ki nevető hangok. A Broadway még aránylag mozgékonyabb, mert az utca éjszakai színeit piros lámpás, neonfényes kirakatok díszítik, és az ajtók előtt álló srácok jókedvű hívogatással invitálják az arra járó férfiakat. Ezek a helyek, mint bizonyosan gondolhatjátok a maguk kis beugrójával, nem éppen az én fizetésemhez, és egyáltalán nem a turista zsebeimhez voltak mérve. El-elsétáltam előttük, de soha nem mertem beljebb menni. Egyik nap aztán megunva San Francisco zsivaját hajóra szálltam, és átmentem Oaklandbe. Érdekes kis varos. Inkább teherhajó kikötőiből, és a mindenféle raktárakból él. A kikötői oldalon sétálva akadtam rá több raktárépületek között a 2. utcában egy hotelre, mellette egy étterem, és több kisebb büfé. Az oldalán pedig egy mozira, amit csak felnőttek részére üzemeltetnek. Először a másik oldalról, egy kínai vendéglő elöl szemlélgettem, de mikor láttam, hogy nem csak férfiak, hanem néha nők is ki-be járnak, felbátorodtam és az árkádos folyosón beléptem a Szex shopba.

Elég gyengén volt ellátva. Pár vibrátor, pár felfújható gumibaba, szerény újságok, aminek a nagyobb részét Németországban, vagy Hollandiában nyomták. A másik oldalon már egy kissé bővebb választék volt videokazettákból, és DVD-ből. Oldalt egy ajtó, a vécékhez, (igen közös, elhanyagolt helyiség ) és egy kis folyosó vezetett a kabinokhoz. Az ajtókon kis táblával, hogy legfeljebb hat személy használhatja. Pár férfi ácsorgott a kabinok között. Visszamentem az előző helyiségbe. A terem közepén egy nagy pult, kondomokkal, nedvességet kölcsönző krémekkel, és kisebb játékokkal.

A pult mögött egy fekete nő unottan tett vett papírjai között. Két TV képernyőn pornófilm ment.

- Egy jegyet - szóltam bátortalanul a nőhöz.

Ő rám sem nézve a pénztárgépre ütött, és a gép hátulján megjelent $ 7.00. Kifizettem a belépőt és bementem az egyik moziba. Fekete férfi nagy élvezettel lökdösött egy undorító fekete lyukú nőt. A végén aztán a hasára és mellére élvezett, miközben a nő fintorogva elhúzta a száját. A következő film megint fekete szereplőkkel kezdődött. Na ebből nekem elég! Gondoltam, és átmentem a másik moziba. Itt két fehér férfi játszadozott egy fehér pincérnővel. Na ez mar sokkal élvezhetőbb. Nyíltak ki szemeim, miközben a lassanként sötéthez szokott szemeim átjártak a majdnem üres termet. A vászon előtt egy dobogó, mintha előadásokat rendeztek volna itt valamikor, és székek zöld műbőrrel bevont szakadozott székek. Kis mozgolódásra lettem figyelmes. Az egyik hátulsó sor szélén állt egy férfi, a másik mellette ülve szopogatta farkat. Na, még ez hiányzott! Először kiábrándulok a fekete nőkből, aztán meg homokosok közé kerülök. Az aktusnak ellenben hamar vége lett, és a két férfi elhagyta a termet. Egymástól távol még hárman ültek a sötét helyiségben. Én is leültem a harmadik sor közepe táján, és csendesen néztem a filmet. Egyszerre csak felébredtem. Úgy látszik mégis csak kifárasztott az egész napi séta. Az ajtón erős fény áradt be, és két személy jött be rajta. Csodálkozva láttam, hogy az egyik egy nő.

Körülnéztek és helyet foglaltak. Kis idő múlva a terem másik oldalán ülő férfi felállt, és közelebb ült hozzájuk. Erre ők felálltak, körülnéztek, aztán átmentek a másik moziba. Mit csinálhatnak ott? Indult be fantáziám. Az előző férfi is felállt, és utánuk ment. Ekkor úgy éjfélre járhatott az idő. Na ezt az egy filmet még megnézem, aztán elindulok a szállásomra. Talán hajnalra oda is érek. Taxira nem futja, a hajók meg a vonatok már nem járnak. San Francisco pedig a Bay Bridge másik oldalán van. Na mindegy. Legfeljebb a Bart nevű gyorsvasút állomásán megvárom, míg reggel négy óra körül kinyitják a kapukat. Eddig jutottam gondolataimban, mikor ismételten kinyílt az ajtó, és az előző pár megint bejött a terembe. Rajtam kívül senki nem volt már ott. Halkan suttogva váltottak pár szót, aztán a nő elindult az előttem lévő sorban, és leült két székkel az enyémtől jobbra. A férfi követte. Pár percig csendben ültek, majd mozgolódás támadt. A férfi átölelte a nőt és nyakát csókolgatta, közben keze a blúz gombjával játszott. Egyszerre félre csúszott a blúz, és a kemény, kifejlett, és izgatott női mell kiszabadulva börtöne alól, megvillant a sötétben. A nő kissé hátrébb tette bal kezét, és kidomborította felsőtestét, hogy mellei meg láthatóbbak legyenek. Mit csinálnak ezek itt velem? Farkam majd szétfeszítette nadrágomat. Meg sem mertem mozdulni. Ilyenben még nem volt részem. A következő pillanatban aztán a hölgy felemelte kezet, és ujjával felém intett.

Óvatosan közelebb húzódtam. Nem voltam biztos a dolgomban. Inkább egy irodista hölgy, mint sem egy kurva benyomását keltette. Kezem a vállához ért. Ő odanyúlt, és rátette mellére. Nagyon kemény mellei voltak (talán szilikon?) - futott át a fejemben. Egyre jobban felbátorodva masszíroztam, dörzsölgettem ezt a fehér, hamvas erotikus jelenséget. A másik mellével partnere volt elfoglalva. Szám formás nyakához ért és vállait puszilgatta. Megsimogatta fejemet, majd lejjebb húzta. Átléptem a széksorom. A férfi kissé hátrébb dőlve figyelte, mit csinálok. Keze a nő szoknyája alatt játszott. Nyelvem melleinek felduzzadt bimbóit kényeztettek, és ajkaim néha mélyen beszívták azokat a számba, hogy fogaim aprócska harapdálásaival még jobban tűzbe hozhassák ezt a kellemes női jelenséget. Kezem combjára tévedt. Kemény kisportolt lábai izzadva széjjelebb nyíltak. Hozzáértem a férfi kezéhez, amit aztán ő gyors mozdulattal eltávolított onnan, és számomra szabad terepet biztosított ennek a páratlan élménynek a kikóstolgatására. A nő hozzáért fejemhez, és melléről gyengéd mozdulattal lefelé tolta. Engedelmesen követtem akaratát. Finom dióillat csapta meg orromat. A jól ápolt tiszta kéjbarlang már teljesen áthevülve majd elcsöppent. Nyelvem először szőrzetével játszadozott, de lassan minél inkább csiklóját izgatva néha belesüllyedt hüvelyébe. Kényelmetlenül, félig ülve, félig térdelve támasztottam ki magamat a széksorok között. Éppen arra gondoltam, hogy fel kéne állni és kimenni a színpadra. A mozi úgyis üres, és a dobogón sokkal több a hely, nem kellene úgy szoronganunk. A hölgy hirtelen eltolta fejemet, felállt, átlépett a férfi és az előző sor szék között, majd ruháját igazítva megindult a kijárat felé. Na most mi van? - néztem kérdően a férfire. Ő sem értette pontosan, mitől ugrott fel olyan hirtelen a párja. Felállt és utána sietett. A két kijárati ajtó között megálltak és halk, elfojtott hangon veszekedésszerű magyarázkodásba kezdtek.

Közelebb lépve az ajtóhoz hallgatóztam. - ... és azt sem tudom, hogy kicsoda! - hallottam a nő hangját.

- Én nem vagyok egy ringyó! Még neked sem! ..... holnap aztán az egész város tudja!

- Hagyd már abba. ..... mondaná el? - szűrődött ki az ajtó mögül.

Aztán a férfi kérlelve. - ..nem úgy néz ki ... megérti ...

- Nem is láthattad abban a sötétben! - fakadt ki megint a nő

- Honnan tudod hogy megérti?

Kellemetlen érzésem támadt. Mintha két ember legbizalmasabb titkait hallgattam volna ki. Ez nem illik. Ezen változtatnom kell. Lassan kinyitottam az ajtót. A nő mindjárt a másik ajtó után nyúlt, de még idejében elé tudtam állni. - Elnézést - kezdtem összeszedni minden angol tudásomat -, kérem ne haragudjon. Nem akartam kihallgatni, és igen kellemetlenül érzem magam. Én Európából jöttem át pár napra, nem ismerek senkit a környéken, és ilyen élményben még soha nem volt részem. A hölgy idegesen toporgott előttem. A férfi nem tudta. hogy reagáljon. Félreálltam az ajtó elől, és ismételten tördelni kezdtem az angolt. - Ha úgy gondolod, menj ki ezen az ajtón. - fordultam ismét a hölgyhöz - Én biztos vagyok benne, hogy mi soha többet nem találkozunk. Ellenben nagyon szépen kérlek, adj rá lehetőséget, hogy egy kávé mellett, és nem ebben a moziban beszélhessek veletek. - Nem tudom, hogy mit akarsz nekem elmondani! - válaszolta, de nem igyekezett annyira az ajtó nyitásával. A férfi csöndben állt mellettünk.

Szerintem nem mert megszólalni, nehogy később még több problémája legyen. - Itt semmit. - válaszoltam határozottan - Biztosítlak róla, hogy ha neked nem tetszik az, amiről beszélek, minden pillanatban felállhatsz és otthagyhatsz a kávé mellett. Nem foglak zaklatni, csak arra kérlek, hogy hadd tisztázzam magam a mai este miatt. - Neked nem kell tisztára mosnod magad. - válaszolta higgadtan - Nem a te hibád, hogy mi ide jöttünk. - Tudom. Ellenben én hibásnak érzem magam, mert te olyan gyorsan felugrottál, és elrohantál. - Az nem miattad volt. - csengett hangja egyre barátságossabban. - Akkor bizonyítsd ezt be. - kaptam a kedvező alkalmon. - Engedd meg, hogy meghívjalak benneteket egy kávéra. - Van ellene kifogásod? - fordultam a férfi felé, aki egész idő alatt szótlanul állt, és figyelte, mikor kell a nő után rohannia, vagy talán ellenem megvédenie. - Nem! Dehogy! - jött végre a vontatott válasz, miközben a nő arcvonásait vizsgálta. - Rendben. - törődött bele a hölgy megadóan - Hova menjünk? - Nem tudom. Én először vagyok errefelé. Van valamilyen ötleted? - kérdeztem nagyra nyílt szemekkel. - Vacsoráztál már? - tudakolta frissen szerzett barátnőm. - Nem. Sőt az ebédről is megfeledkeztem. - Szereted a fokhagymát? Eszembe jutott, hogy két napja fokhagymás pizzát ettem, és talán annak a szagát még érezni lehet a bőrömön keresztül. - Igen. Zavar téged a fokhagyma erős szaga? - Nem, ha én is eszem - jött a válasz. - Bemehetnénk a városba. A Büdös Rózsa még nyitva van. Ott biztos kapunk vacsorát is, meg kávét is ihatsz. Kissé megijedtem, mert anyagi lehetőségem igen korlátozott volt, és még volt pár napom hátra, mielőtt a repülő visszaindul. Azt hiszem, a férfi észrevette zavaromat, és mentőötlete támadt a számomra. - Jó ötlet. - szólalt meg végre ő is - Tulajdonképpen ez az este az én hibám. Engedjétek meg, hogy meghívjalak benneteket vacsorázni. A hölgy bólintott, és megindult a kijárat felé. Én is megkönnyebbültem. A parkolóba érve megkérdezték, hol áll a kocsim. - Otthon - válaszoltam mosolyogva. - Az hol van? - Magyarországon, Európa szívében. - És hogy jöttél ide? - tudakolta a hölgy, miközben a mozira mutatott. - Hajóval a városbál, aztán sétálás közben akadtam rá. - És hol laksz most? - faggatózott tovább. - A városban egy YMCA szálláson. Kissé szegényes, de tiszta. Valamikor az egyház rendezett be egész Amerikában diákszállásszerű szállodákat. Ma ellenben már nincs sok közük az egyházhoz, legfeljebb csak az egyszerűségük, meg pár kép a falon. - Ülj be. - mutatott a férfi az első ülésre. Barátnője - vagy talán felesége? - vezetett. Gyorsan felhajtott az autópályára, és a Bay Bridge felé vette az irányt.

A hídon egy pillanatra megállt, kifizette a két dollár hídpénzt, aztán gyorsan közeledtünk a város felé. San Francisco már aludt. Az Elbarkadéron megvilágított széles úttest nedvesen csillogott a pálmafák éjszakai locsolásától. Majdnem mindegyik lámpa piros volt, és fél percet kellett várni előttük. Aztán felfordultunk a domb felé. Pár kisebb utca után beállt egy magas ház pincegarázsába, és leállította a motort. - Itt lennénk. - szólalt meg. Nem voltam egész biztos a dolgomban. Mit csinálunk mi éjnek évadján ezen a helyen? Nem úgy néz ki, mint egy étteremgarázs. Nem túl régen hallottam, hogy Frankfurtban ilyen helyeken találtak pár hullát szív és vese nélkül. Talán az alkatrészeimet akarják kölcsönvenni? Idegesen szálltam ki a kocsiból. - Van valami baj? - fordult felém a férfi. - Nem. Minden rendben. - mondtam, aztán elindultam utánuk a kijárat felé. Az utcán megint fellélegeztem. Úgy látszik, túl sok TV Híradót néztem elutazásom előtt. Az egyik ajtó mögül halk zaj, és erős fokhagymaszag tudatta velem, hogy megérkeztünk célunkhoz.

Az asztalnál általános dolgokról beszélgettünk. Először is bemutatkoztam. - Elnézést. A nevem Sándor. Veszprém megyéből. - Jim, és barátnőm Katie. - nyújtotta felém új ismerősöm a kezét, és mutatott egyúttal partnernőjére. Senki nem feszegette ismeretségünk kezdetét. Érdekes étterem. Mindent fokhagymával csinálnak. Van fokhagymás hús, fokhagymás krumplival, és fokhagyma olajjal, fokhagyma bor, és különböző utóételek. Fokhagymás csokoládé, fokhagymás fagyi, és ki tudja mi mindent találtak még ki, hogy ezt az erős szagú hagymát élvezhetővé tegyék. "Legalább a személyzetnek nem kell félnie. hogy valamikor is bélférgek miatt szenvedjenek." - gondoltam, és mosolyra húzódott a szám. - Hát ez csodálatos - álmélkodtam, mikor az első falat húst egy darab savanyított fokhagymával a számba tettem. - Nem jártál még itt? - kérdezte Jim felém fordulva. - Nem. Soha. És azt sem hittem volna el, hogy fokhagymából bort, meg fagyit lehet csinálni. A többi finomságról nem is beszélve. - Ti nem használtok fokhagymát Európában? - nézett rám Katie. - De igen, egy picit, ízesítésnek. De különben, és főleg magában jóformán soha. A vacsorát kellemes éjszakai séta követte. - Hol van az a szállás? - szólalt meg Jim elgondolkozva. - Az YMCA? Úgy másfél órás gyaloglásra innen. - Hazavigyünk? - nézett Jim rám kérdően. - Nem, köszönöm. Kellemes este van, elsétálgatok addig. Hozzá vagyok szokva a gyalogláshoz, már egy hete járom a várost. - Nem túl veszélyes éjjel sétálni a városban? - nézett rám Katie. - Nem. Nem ebben a felében. A második utcában, a hajójavítók felé ugyan még nappal sem szívesen járok, de a városnak ez a része biztosabb, mint a Váci utca Budapesten. Lehajoltam kibomlott cipőfűzőmet bekötni. Mintha észre sem vettek volna, két-három lépéssel továbbmentek, mielőtt megálltak, hogy megvárjanak. Halkan sutyorogtak, míg odaértem. - Mi lesz a beígért kávéval? - kérdezett Katie csilingelően titkolódzó hangja. - Tőlem mehetünk. - és amilyen naiv vagyok, észre sem vettem, mire céloz. Ugyanannál a háztömbnél voltunk, ahol a kocsit hagytuk. Katie belépett az épületbe. Jim kezével előremutatott, miközben másik keze az ajtót fogta. Nem a pince, hanem a lift felé mentünk. Beszállva Jim megnyomta a 26. gombját. "Úgy látszik, ott is van egy éjszakai bár, vagy talán át kell szállni egy másik liftbe, ami a tetőre visz" - járt agyam csapongva. Egész elcsodálkoztam, mikor az ajtó széthúzódott, és az emeletes ház folyosóján találtam magam. 18. Barna lakásajtó. Katie kulcsot vett elő, és előrement villanyt gyújtani. - Gyere be. Vagy kivigyem a kávét? Szótlanul léptem az ismeretlen előszobába. Nem volt sem nagyobb, sem különb bármelyik pesti bérlakás előszobájánál. Három ajtó nyílt belőle. A középső már nyitva volt, és villany égett benne. A nappali. Egy asztal négy székkel, szekrénysor, dohányzóasztal egy nagy ormótlan bőrfotellel, egy háromszemélyes szofa, és borzasztó sok virág. Az egész majdnem úgy nézett ki, mint egy üvegház. Az üvegajtó egy nagy erkélyre nyílott, ami udvarszerűen volt berendezve, kis citrom bokorral, sok különböző pálmával, na meg két napozópaddal. Alig néztem körül, Katie jött be egy tálcával a kezében. A friss kávé szaga hamar betöltötte a szobát. Megörültem neki, mert őszintén szólva úgy reggel négy és öt között járhatott az idő, és éppen álmosodni kezdtem. Jim whiskeyt, szódát és jeget tett az asztalra. - Szolgáld ki magad. - mondta barátságosan, és a kissé távolabb álló fotelbe telepedett, úgyhogy nekem nem maradt más hátra, mint Katie mellett a szofán helyet foglalni. - Önthetek neked is? - fordultam a ház asszonyához, mert szemmel láthatólag Jim jól érezte magát a fotelben, és nem nagyon akaródzott felkelnie, hogy barátnőjét kiszolgálja. - Igen, köszönöm. Három jéggel, és sok szódával. - jött a válasz. Nem láttam jégfogót, úgyhogy ujjal beletettem két jeget a hosszú pohárba, ráöntöttem a whiskeyt, majd a szódát.

Odanyújtottam Katienek a poharat. Aztán, mint aki feledékeny - "Oh! Elnézést, te három jéggel kérted." - kivettem még egy jeget a tartóból, és Katie pohara felé nyúltam. Mielőtt a poharat elérhettem volna, összenyomtam ujjaimat, és a jég nagy ívben Katie lábai felé röpült. - De ügyetlen vagy. - dorgált meg pajkos mosollyal az arcán, és lábát kinyújtva a jégkocka mellé tette. Hosszú combjáról félrecsúszott a ruha, és bőre feszülten csillogott a lámpafénynél. Lehajoltam a jégdarabért, majd gyengéden lábujjához érintve pici, formás lábán a bokája felé húztam a jeget. Bőrén borzongás futott át, és lába libabőrös lett. Száját enyhe, leheletszerű sóhaj hagyta el. Anélkül, hogy a jeget levettem volna lábáról, bokáját megfogva megemeltem, és hideg ujjaim között az olvadó keménységet vádlijának oldalán felfelé toltam. Ajkammal bokájára érzéki csókot leheltem, és nyelvemmel megpróbáltam felszárítani a jégkocka által hátrahagyott hűvös, nedves nyomot. Mikor térdéhez értem, kissé lejjebb csúszott a szofán, blúzát kigombolta, és kéjelegve elterült. Mellei keményen álltak. Mellbimbói felduzzadva, szemei lehunyva. Jim meg sem mozdult. Foteljéből nézegetett bennünket, és nadrágját dörzsölgette. Katie bokáját a vállamra téve felszabadította kezemet. A jégdarabbal combjának külső és felső része között szánkózva másik kezem a belső combot cirógatta. Nyelvemmel térdhajlását csiklandoztam, ami érezhetően nagy megelégedésére szolgált. Jim felállt, a szofa mögé ment, levette Katie blúzát, majd szoknyájának övét kigombolva felfelé húzta, míg ez az utolsó ruhadarab is lekerült a csinos fiatalasszonyról. Katie hátranyúlva Jim nadrágjának sliccét kereste. Feldagadt szerszámát kiszabadítva cirógatta, és hajával becsomagolva zacskóját maga felé húzta.

A jégkocka már a felére apadt. Forró pöckéhez érve hasán át köldöke felé vettem az irányt, hogy kisebb körözgetések után melleit elérve a felduzzadt mellbimbók holdudvarát hűthessem le vele. Ohh! - hallottam egy felszakadt sóhajt. Jim visszatért foteljébe, és kéjesen húzogatva farkán a bőrt nézett bennünket. Katie fejemet megfogva kis szőrpamacsára nyomta, majd farát mozgatva nyelvemet szó szerint magába szívta. Feneke hol megfeszült, hol elernyedt. Kezei hajamba kapaszkodva diktálták a ritmust. Ajkaim mélyen beszívták szeméremajkait, aztán fogaimmal ezeket gyöngéden harapdálni, és nyelvemmel csiklóját izgatni kezdtem. Elengedtem a jégkockát. Kezeimmel feneke alá nyúltam, annak partjait széthúztam. Ujjamat megnedvesítve bő nedvű puncijában, rozettáját simogattam. Mikor ujjamat kissé erősebben megnyomtam, az belecsúszott fenekébe. Gyengéd, sikításszerű hang hagyta el ajkait, és úgy nekiállt mocorogni, hogy ujjam akarva akaratlanul is beljebb hatolt fenekébe. Már magam is igen behevültem. Szabad kezemmel kigomboltam nadrágomat, majd kissé sután, de le is sikerült vennem anélkül, hogy számmal a puncitól eltávolodtam, illetve hogy ujjam popsijából kicsúszott volna. Pallosom már majdhogy széjjel nem durrant. Az erek kidagadva lüktettek és makkom bordó vörösben játszva várt a bevetésre. Még párszor végignyaltam Katie nedves odúját, aztán felfelé csúsztatva nyelvemet melleit vettem célba. A kemény mellek alatt izzadság gyöngyöcskék jelentek meg. Kiszomjazva szívtam fel a sós cseppeket, vesszőm pedig egyre türelmetlenebbül vágyakozott Katie nedves, forró ölelésére. Mielőtt ellenben behatolhattam volna, - Várj! - csendült meg a rezgő női hang. Katie kicsúszott alólam, megfordult, és kezeivel a szofa hátlapjára támaszkodott. - Hátulról akarlak! - ezzel jobb lábát felemelve szabad teret engedett bársonyos rozettájának bevételére. Fullánkomat kissé megnedvesítve közelítettem méhecském potrohához. Gyengéd nyomásomra azonnal megnyílt, és magába fogadta vendégét. Jim csak most állt fel a fotelból.

Gyorsan megszabadította magát ruháitól, és a szofa hátuljához közeledett. Alig ért Katie látószögébe, ő máris nyújtogatta felé kezeit. Elkapta Jim heréit és maga felé húzta. A srác alig bírta követni a kezek iramát. Felszisszenve lökött félre egy, az útjába került kisebb székszerű bútordarabot, aztán a szofa hátlapjához simult. Katie mindjárt porszívózásba kezdett. Farkamnak egy erősebb lökésére Jim farka teljesen belecsúszott a szájába, amitől aztán hangosan köhögött, de abba nem hagyta volna áldásos tevékenységét. Jim nem bírta sokáig ezt a tempót. Légzése elakadt, teste remegni kezdett, homlokán izzadság szivárgott arca felé. Katie még vadabbul szopta, nyalta, dörzsölgette partnerének férfiasságát. Aztán egy őshüllő hörgésével Jim Katie szájába lövellte zacskójának tartalmát. Katie szorgalmasan nyelt, és folytatva a szopogatást letisztította a srác farkát. Egyik lábát a vállamra emelve rátámaszkodott a könyökére, és ügyesen megfordult. Kis bozontosa érett virág módjára kinyitotta szirmait, és bordóan csillogott felém. Pöcke úgy fel volt dagadva, hogy egy kisfiú kukijának is beillett volna. Ujjam gyengéd tapintására kibújt védőhüvelyéből, és remegve hívogatott kényeztetésére. Lassan kivettem farkamat Katie hátsórészéből. Letérdeltem, hogy nyelvemmel tudjam ezt a kis érzéki csodát megsimogatni. Orromat megint megcsapta a már előbbről ismert dió illat. Mélyen beszívtam ezen hívogató páholy nedves illatát, aztán gyengéden nyalogatni kezdtem. - Hagyd abba! Téged akarlak! Tegyél már végre magadévá! - nyöszörgött majdhogy parancsolóan. Letérdeltem elé. A szofán remegő kitüzesedett nyílás pont a farkam magasságában volt. Vesszőmet megfogva közeledtem lábai közé. Pöckét elérve ellenben megálltam, és ide oda dörzsölgetve makkomat gerjesztgettem a már úgyis remegésig felhevült türelmetlen női testet. - Ezt nem lehet kibírni! - visította. Farát megemelve dobott egyet magán, és tövig farkamra csúszott. -Aú! - sikított ismételten, és gyors visszavonulásra szánta el magát. Igaz, hogy ez csak pár centimétert jelentett, de ott aztán annál nagyobb erővel ugrált. Záróizmai körülfogták farkamat és mintha szopogatnának, ide-oda mozogtak rajta. Megint átkaroltam fenekét.

Ujjaim játékára hamarosan engedett, és ujjaimat farkamon érezve dugtam tovább. Egyszerre egész testében megfeszült, szemei fennakadtak. - Abba ne hagyd! - hörögte, és mintha csalánba feküdt volna úgy nekiállt vagdalózni testével, amit éles sikoly követett. Az átizzadt, ziháló, formás alakú nimfa elérte célját. Ujjamat kihúzva fenekéből, farkamat kezembe véve, húzogattam a bőrt fel, és alá. Nem kellett sokat tornáznom, hamarosan éreztem, hogy én is elérem a csúcsot. Katie lecsúszott a lágy tapintású szőnyegpadlóra, és száját makkom elé tartotta. Fehér, forró lávám beterítette száját, arcát, és valamicske a mellére is jutott. Ekkor történt valami, amitől megborzongtam. Jim odajött hozzánk, és lázasan csókolgatni kezdte Katiet. Megrökönyödésemre elkezdte lenyalni arcát, és megtisztítani melleit. - És te erre mit szóltál? - szólalt meg először Magdi, mióta elkezdtem mesélni történetemet. - Semmit. De elment a kedvem az egésztől. Azóta nem bírom a kitömött mellű nőket. Felöltöztem, elköszöntem tőlük, és a reggeli fényekben ébredező városban szállásom felé indultam. - Biztos vagy benne, hogy ki volt tömve a csaj? - kérdezte Pisti - Biztos. De tudod, ez nem is zavart volna, ha a párja nem olyan élvezettel pucolta volna le a testét.

Azóta ha egy kitömött pulykát meglátok, mindig ez az élmény jut az eszembe.

Ajánló

Szex történetek
Bizarr szextörténetek
Erotikus történetek
Erotikus képek
Érett, idős hölgyek pornó
Szex társkereső


Sex történet címkék - Főoldalra - Asztali verzió